A Magas Tátra szépségei és érdekességei két kéz újain sem számolhatók össze. Ennek ellenére kiemeltünk Önök számára tíz természeti szépséget, amelyet érdemes megtekinteni. Fenségességükkel elbűvölik Önöket.
Az ilyen természeti szépségek közé mindenképpen beletartozik a Bélai barlang. Az egyetlen hozzáférhető barlang a nyilvánosság számára. A Kobylí vrch(Kanca-csúcs) hegyben található Tátrabarlangliget felettés nemzeti természeti emlékműnek nevezték ki. Hozzáférhetővé 1882. évben tették és az összes tátrai barlangok közül a leggazdagabb cseppkő (szinterelt) díszítéssel rendelkezik. A barlang 3829 m összhosszából 1370 méter hozzáférhető. Érdekessége a villany-megvilágítás,amely már 1896-ban került bevezetésre.
A természet által vízből kialakított szépségek közül a Fátyol-vízesést és a Kmeťov vízesést említhetjük. A Fátyol-vízesés a Malompataki-völgyben „esik”. Ugyanis a Malompatak táplálja, amely 100 m magasságból esik alá, mintha ugrana. A vízesés hossza önmagában 25 m és a Magas Tátra legbővizűbb vízesése. A „leg” jelzőt a Kmeťov vízesés is tartalmazza. Az pedig a Magas Tátra leghosszabb vízesése. A hossza 80 m és a Nefcervölgyben található.
A Tátra történelmének és természeti jellegének elképzelhetetlenül a tengerszemek adnak végső alakot. Közülük a legismertebb és leglátogatottabb a Csorbató. Egyúttal a másik legnagyobb Szlovákiában és a szépségét nem csak a partról élvezheti, hanem csónakból is.
A természeti tünemények ezen kategóriájából a következő a Nagy-Hincó-tó. A legnagyobb és egyúttal legmélyebb tengerszem a szlovák Magas Tátrában. 1946 m tengerszint feletti magasságban fekszik 20,08 ha kiterjedéssel és 53 m mélységgel. A Hincó-katlanban található a Manguszfalvi-völgy felső részében.
A hegylábaknál fekvő völgyeken át turistaösvények vezetnek. Ha kirándul rajtuk, nem fogja sajnálni. Rengeteg panorámás kilátást nyújtanak, melyeket valóban élvezni fog. Ezek közül az egyik a Kapor-völgy. Egy 12 km hosszú területről van szó rengeteg oldal-völggyel. A rajtuk áthaladó turistaösvény végigkalauzolja a természeti gazdagságon. Zöldellő mezőkön, gazdag erdőkönvagy a Kapor-patak partján. A Hlinszka-völgyön is áthalad a Felső-Kapor-hágóba és Menguszfalvi-völgybe. Eljuthat egészen a Kapor-csúcsra, amely a völgy fölött magaslik a Krivánnal együtt.
A Kriván egy impozáns csúcs Magas Tátra nyugati oldalán 2494,7 m. t. f. magassággal.Több gerinc alkotja, amelyekből a turisták számára a déli és délnyugat a hozzáférhető.
A Tátra egyik legismertebb csúcsa a Lomnici-csúcs. Ugyanúgy a Szlovákia második legnagyobb csúcsa. A csúcs egy háromélű piramisra emlékeztet és 2633,8 m. t. f. magasságba ér. Népszerűséget a függővasútnak köszönhetően szerzett, amely a Kő-pataki-tóról vezet fel hozzá. Felhágni a Lomnici-nyeregből lehet, de csak hegyi vezető kíséretében.
A hármast a Gerlachfalvi-csúcs egészíti ki, amely a Tátra és egész Kárpátok legmagasabb csúcsa. Magassága 2654,4 m. t. f.
A nyergek egyike is a tíz „leg” között található, a neve Kis-Nyereg-hágó. A Hiller-torony és a Szélestorony között helyezkedik el 2 376 m. t. f. magasságban. A legmagasabban fekvő hágó, amely a Kis-tarpataki völgyet és Hátsó-Juharvölgyet köti össze. Mindkét irányban átjárható – Ótátrafüredből vagy Javorinából.
A tíz kiemelt „leg”-et a Kis-Késmárki-csúcs Fala zárja le, amely a leghatalmasabb sziklafal Magas Tátrában. Magassága 900 m és ideális hegymászó hely.